Csak úszom, mint poharamban
a kóla tetején a citromszelet,
melyet félbevágtak,
hogy úgy erressze nedvét
cseppenként italomba..

Vánszorognak a percek,mint cseppek,
hogy megízesítsék- életem.
Várom, hogy teljen-
kaphassak még abból az
édes, mámorító ízből-

Te adod nekem, fanyarul-
az élet fintorával, de édesen,
ahogyan ölelésbe burkolózom
lopott órák idején. Kiszakít,
relyt, úsztat és megöl.