Család....

Amióta Zsófi visszaköltözött a szülői házba, igyekezett kivül kerülni a nagyobb családi konliktusokon, megpróbált jóképet vágni minden feszültséghez. És feszültség van bőven, az apja időközben kialakult betegsége, a pénz, a pincében lévő víz, a vidéki házzal járó dolgok, az anyja klimaxa...és még sorolhatnánk. Sokan azt mondanák, hogy kizárja magát a családja életéből, pedig ez nem így van...egyátalán...nagyon is szeretiőket, de nem bírja elviselni, mikor egymást szapulják, mikor a félelmeikáltal megfojtva, fulldokolva inkább belemarnak a másikba, inkább elfojtják magukban.

Zsófi ma is csak hümmögött kettőt, miután apja a szobában morgott valamit arról, hogy az anyjának megint nem jó semmi, majd a konyhában anyja rákezdett a maga kis sérelmére, hogy az apja már megint egy pohár borrl többet ivott meg. És csak hümmögve magában ment ki a hűtőhöz, inkább leöblítette egy pohár jó hideg ásványvízzel a gondolatait, mielőtt kibukna belőle.... Aztán a szobájában lehuppant az ágyra és bekapcsolta a laptopot...

Görnyedt -egy széthazudott élet morzsái

Ez volt a címe egy blognak, ami rólam szólt... Nosztalgiáztam ma egy kicsit és a kedvenc oldalak közé eltéve találtam meg ezt a majd elfeledett is, és olvasgattam. Jó érzéssell töltött el, hogy valaha én is éreztem így, és irántam is éreztek valamit. 30 éves vagyok és bevallom őszintén kicsit pánikolok, hogy már nemfogok ilyeneket érezni.

"A narancssárga lámpa fénye alatt az én orgazmusom után, az övé előtt kimondta, olyan igazán filmbe illően, utánozhatatlanul. Nem hiszed el, túl sablonosonak hat, de a bal felem tényleg belebizsergett, annyira jól esett, olyan igaz és őszinte volt. Gondoltam miután a mennyország kapuja szorosan összehúzódik én is kimondom…De csak egy elcsukló “én is téged, nagyon”-ra telt. Nem fogom számolni hányszor mondjuk ki, bár lehetne is akár, egy kezünkön elférne – s ez így a jó. Amennyi köszönömmel tartozom már, annyi csók nincs, pedig tényleg sokszor érintem az ajkát. Ha szerencsém van, ma majd kiderül, hogy mi számít igazán a felhők közt járásnak, de van egy sanda gyanúm. Olyan magasra géppel nem szállok, hogy a Holdat átöljem, igaz nem is kell, mert itt lenn már megtettem, úgyhogy nem fog kiderülni semmi, mert új nem lesz a Nap alatt, hisz mi ketten már egy ideje itt vagyunk. Együtt."

...tüzeket gyújtunk...

...hajnalban vergődve és szinte zokogva ébredt és nem tudta valóság e vagy csak tényleg egy szörnyűséges álom, mert akkor nagyon jó, hogy felébredhetett belőle.

Egy amolyan farm félén volt, egy mai modern gazdaságban, ami a barátnője és családja tulajdonában volt. A ház egyik részében kialakítottak egy szobát, kettejük és barátaik számára, hogy amikor már nincs lehetőség hova elvonulni és egy jót sexelni, akkor ez a szoba menedéket és nyugalmat nyújt. Ebben a szörnyű álomban éppen sexelt egy fiúval, és nagyon élvezte, de egyszer csak fura fényekre lettek figyelmesek, mintha lángok lobogtak volna valahol, talán körülöttük, és talán csak hallucinálják az egészet, aztán Zolika ordítására eszméltek, hogy tűz van...nem tudták hol, nem tudták hogyan lehetséges... Másnap aztán Ancsa mindenért Őt okolta, mintha ő gyújtotta volna a tüzet, mintha miatta dőlt volna romokba az egész életük munkája...de minden egyben volt és minden épségben volt, látta, ahogy Zolika szalmabálákat hord a traktorral, a mezőket, a legelőket, és sütött a nap...nem értette és sírt, és zokogott, hogy bocsásson meg neki...de kérlelhetetlenül állt vele szemben...szemében szúró, dad és vádló villámokkal.

Aztán egy következő napon meg már együtt mentek egy autóval a városban, ügyeket intéztek. És akkkor meg már azt érezte, hogy száll el a düh, hogy megnyugszik minden...nincsen baj, mert nem ég a ház.

Nagyon rossz és abszurd álomból ébredttem tehát ma hajnalban, és éreztem a lelkemben a fájdalmat. Meg is nézem mindjárt egy álmoskönyvben, hogy mit jelent a tűz, egy ház égése...

Pa-qo, Paqo

...eléggé le vagyok fáradva és amortizálódva ahhoz, hogy ezt most részletesen kifejtsem, de címszavakban elmondom...amolyan előzetes gyanánt, aztán majd a nap folyamán talán ki is fejtem :)

...Tata...olasz...kristály...3...neccben...Paqoval...

Nah, sikerült feldolgoznom az elmúlt hétvégémet... Ma hétfő van. Pénteken érkeztünk este Tatára, hogy aztán majd egy kellemes hancúrral zárjuk a hetet. Elmentünk az olaszba kajálni a tatai tó partjára. Kedveljük azt az éttermet. Bár most volt néhány idegesítő momentum, mint pl a víz-zene-virág (vagy az istentudja milyen sorrendben van a felsorolás) fesztivál és az ezt övező kirakodóvásár, vurstli és csinnadratta, vagy az étterem tulajdonosának kislánya, amint a teraszon görkorcsojázott körbe-körbe. Ezt egyébként Paqo elrendezte a maga módján, mert amikor a kislány nem vette észre magát, hogy nem a háta mögött kellene mindig elhúznia idegesítvén ezzel, akkor rászólt, hogy légyszi ne már! :D:D:D imádom, hogy ugyanolyan bunkó tud lenni, mint Én (mi). És cinikus is, pont, amennyire kell :D

No, persze megkaptam, hogy velük ellentétben egy olyasz étteremben képes vagyok gorgonzolás csirkemellett rendelni. Na LOL...nem ehet mindenki pennét :D Nem akartam nehéz kaját enni...amire mint tudjuk később nem is én basztam rá :D

A jakuzzis lakosztály nem állt rendelkezésünkre a csodás tóparti Casablanka hotelban, ezért a kristály Hotelbe érkeztünk, ahol előzetesen szobát foglalt nekünk a vadászom. Szép, négycsillagos szálló révén, rendelkezett a számomra elvárt kényelemmel és mindennel, ami kellhetett. Drága Paqitám már nem volt ennyire elragadtatva, de Ő nem is kedveli az efféle helyzeteket :) Most sajna nem számolhatok be fergeteges menetekről és orgazmusokról...bár mi a későbbiekben eljátszadoztunk egymással, a vadász meg csak szemlélte az eseményeket, de ez az ok okozata már csak. Szóval vadászunkat utólérte drága édesanja (akit csókoltatok!) főztjének bosszúja. Ugyanis az első menetecske után rosszul lett...hiába a dögös neccek, melyeket kaptunk tőle, hiába a két egymással játszó sexy vadmacska...nem kaptuk meg maradéktalanul, amit szerettünk volna. :(

Így hát összeszedte magát és megsemmisülve leballagott a hotel elé, hogy hívjon egy taxit, ami hazaviszi. Jött is egy, mi a szoba ablakba kihasalva néztük, ahogy távozik, illetve távozna, mert a taxiból 5 meglett férfiember pajszerolta ki magát, akik aztán felfigyeltek ránk is, mint feltűnő jelenségekre, ahogy búcsút intettünk Paqonknak :) Kis naivak...csak sejthették mi készülődött és minek a befejezése maradt el alig 20 percel korábban.

Kis pihi után mi is összeszedtük magunkat, és a recepciós fiú kaján mosolyával kísérve (csak tán nem egyértelműek voltunk?) távoztunk a helyszínről.

Norbi

...hmmm...Norbi... Norbinak lila öngyujtója volt, ami már az enyém.

Nem is tudom mit és hogyan írhatnék, vagy kellen írnom Norbiról. Gondolkodóba ejt ugyanis. Miért?...azért, mert nem tudom mit kezdjek vele. Jójó ez így hülyén hangzik, de tényleg. Egy nagyon normális, kedves-aranyos fiú, akiben megvan a kellő vadság és sexualitás, ami kell egy kapcsolathoz. Kétszer találkoztunk eddig, mindkét alkalommal nagyon jól éreztem magamat, de nem mmozdul meg bennem semmi. Nem szeretném megbántani...de valószínűleg ennek a történetnek itt lesz vége. Nagyon sajnálom a dolgot, és főleg azért, mert nálam sokkal jobbat érdemel.

Andi és Feri

Egy meleg nyári délutánra sikerült összehozni a találkát Andival és Ferivel, akik egyébként egy házaspár, és ily módom színesítik szekszuális életüket. Nem kicsi szexuális étvággyal rendelkeznek Ők ketten, amit persze egyetlen percig sem bántam sem közben, sem utána :D

Andi egyébként terhes, harmadik gyereküket várják, ami cseppet sem akadályozza abban, hogy sexuális vágyait maximálisan kiélje. Amúgy meg nincs is még abban az állapotban, vagyis olyan állapotban vagy formában, ami ezt amúgyis akadályozná. Az Én korosztályomba taroznak, jól el is dumáltunk mindenféléről még korábban a hancúr napja előtt, hiszen ezt is ismerkedés előzte meg. Nem amolyan spontán összejöveteli történet volt.

Tehát ezen a meleg nyári délutánon a megbeszéltek szerint találkoztunk a lakásukban, ahol kellemes hűvös volt és bevallásuk szerint Ők már bemelegítettek a dologra, nem bántam, mert legalább kellően hangulatban voltak :)

Némi zavart követően, mondtuk Ferinek, hogy maradjon amolyan csendes szemlélő, míg én Andika csodás testével ismerkedem. :) Háttérbe vonult hát, de nem sokáig bírta tétlen szemlélőként erotikus játékunkat.

Nem a non plus ultra számomra a saláta punci, de Andié nagyon kellemes volt, és spriccelve élvezett el akárhányszor a csúcsra jutott...kedveltem. Pár nappal később Zsoci barátom is irigykedve hallgatta a storyt, mert hozzám hasonlóan kedveli az ilyen virgonc lánykákat.

Majd' 3 órán keresztül sexeltünk a hűvös szobában, mely lassanként megtelt fülledt párával, amit a testünk bocsátott ki és azzal a jellegzetes illattal, ami betöltött mindent.

Kint, a társasház udvarán családok élték az életüket, gyerekek játszadoztak vidáman, csicseregve, nevedgélve, és nem is sejtették, hogy a csukott ablakokon és leeresztett redőnyökön túl három ember orgazmusokat él át.

...elmaradások és terhes nők :):):)

Azt hiszem már nagyon is ideje írnom...elég sok minden történt az utolsó bejegyzésem óta...és aztán kritikában is megkaptam kedves Georgina barátnőmtől, hogy Ő bizony nem olvasott a blogomban magáról, hiszen volna rá oka...Igen Gina, igazad van, elnézésedet kérem, mea culpa...

Az van ugyanis, hogy Gingilla terhes...már egy ideje...egészen pontosan 5 hónapos vagy mi, én ezeket nem tartom számon annyira...és ráadásul mindenki tudja, hogy herótom van a terhes nőktől, pontosabban attól, amivé a terhességük által átváltoznak...azzzá az ugyulu bugyuluzó, mindent kiolvasó, okoskodó, kettenvagyunk emberekké...wááááá...és utána, nem is említem, minden csak a gyerekről bír szólni. Minden tiszteletem az övüké, mert nem könnyű dolog az tuti, csak nekem az egésztől feláll a hátamon a szőr.

Mint ahogyan azt sem bírom, amikor előttem édeleg egy szerelmes pár, főleg, ha még frissek, hát mit ne mondjak okádni tudnék. Apropó szerelmespárok... mindemellett keresztanya is leszek, mert nem csak a Gina terhes, hanem az én 17 éve imádott drága barátosném a Sissancs is...mi van velük????? mindenki meghülyült? Ő "még csak" 7 hetes terhes, de mááár a tünetek előkerültek...a mindenen bőgés, a hangulatváltozások, a hasfogdosás és símogatás, és a királyi többes használata...

Mondom, szeretem őket és a barátaim...és én nagyon is kétségbe lennék esve, ha terhes lennék...

nem tudom, hogy miért alakult ez ki bennem (vagyis sejtem)...inkább talán csak valami védekező mechanizmus lehet azóta, hogy 19 évesen a képembe vágták, hogy nekem bizony nagyon is csekély az esélyem a teherbe esésre...és az ultrahang várószobájában ülve, a sok kismama közt valahogy meghalt bennem valami. Ott ültem, és kérdezgették, hány hetes, hányadik hónapban, és én a végén már csak ingerülten azt tudtam mondani, hogy sehányadik...faszom!

Vagy amikor az exemmel mégis összejött, 5-6 hetes lehetett a dolog, amikor spontánul elvetéltem nagy fájdalmak között, és a pont aznap megvett terhességi tesztre már nem volt szükség, mindeközben pedig ő a kurvájával hentergett... de ez megint egy másik lap.

A lényeg, hogy szeretem, imádom, tisztelem és becsülöm őket, végig is csinálom bármelyikkel az egészet, ha kell...de nem fogok nyáladzani...bocsi.

Csabi volt és 23 :)

...na jó, most lesz 24 XD. Másodszor találoztunk az utóbbi időben. Legutóbb, 3 hete, csak tapogattuk, karcolgattuk a felszínt. Gondltam, hogy egy fáradhatatlan örökmozgó, mert akkor viszonylag keveset kaptam belőle.

Ma ugyan nem volt olyan nagy kedvem találkozni vele, mert a napok óta tartó rossz időjárás rányomja bélyegét a hangulatomra, és akarva, akaratlanul is befolyásolja döntéseimet. Kicsit olykor már-már depreszív is voltam, amikor arra gondoltam, hogy a pincében álló víz, hogyan teszi tönkre az emléktárgyaimat, melyek segítenek emlékezni Önmagamra és másokra...

Ez a fiú a az örökmozgó testével és zizgésével, hihetetlenül puha bőrével elérte, hogy megint azokra a pillanatokra máshol legyek...az agyam kikapcsolt arra a talán egy percre, mikor a szorításában hangosan elélveztem. Most sem mozgatott meg bennem különösebben semmit, de tényleg jólesett. Így utólag, magamban kimondva köszönöm neki...de talán, nem emlékszem pontosan, lehet, hogy a levegőt sűrűn kapkodva el is lihegtem egy Köszi-t :)