2010. május 26., szerda

reggeli mélázás

...szürkés arcú nő ül autójában, halad a reggeli forgalomban, miközben a hangszórókon keresztül a rádióból felhangzik egyik kedvenc dala - sorry sims to be a hardest word - ...mindig ebban az időben ül autójában...sok reggelt látott már így. Most az idő is szürke, s migrén gyötri második napja. Nem bánná, ha nem kellett volna ma a meleg paplan alól kikelnie...elbújdosna, eltűnne most. Mostanában sokszor érzi a régi sebek fájdalmát. Emlékek törnek rá, kedvesek, és emlékek melyek nem szépek.
...mechanikus...húzza mosolyra száját...megkérdezte tőle egy srác nemrég, hogy hogyan érti azt, hogy mechanikus...és nem volt szíve, tiszta szívből, őszintén válaszolni neki...megbántani, mert előző este orgazmusokat élt át vele. Pedig számára a sex néha már nagyon mechanikus... Nem számít az ember, csak juttassa el őt oda, ahol egyetlen másodpercre megszűnik létezni minden, a tiszta igazság és Ő...vannak ketten.
Megszokott, olykor lapos és sablonos beszélgetésekbe bonyolódik feleslegesen, és tudja már nagyon jól, melyik mondat után mi következik, mely mozdulat után milyen gesztust tesznek...ismeri a forgatókönyvet, s gondolataiban mindig összerakja, mikor van az a pillanat, amikor meg kell érinteni a másikat, mikor kell ösztönözni, hogy haladjunk már kicsit gyorsabban (majdhogynem legyünk már túl az egészen és hadd menjek haza végre), mosolyog magában, mikor érezhető, vibráló pillanatok múlnak el tettek nélkül, mert a másik túl bátortalan volt kihasználni azokat...és megkapta...megint megkapta egy hét alatt másodszor is, hogy nagy játékos...és megint Ő kezdte el, megint elege lett, megint rajta múlt, hogy ott, akkor, abban a pilanatban csókolta meg egy fiú... és a fiú büszke volt magára, hogy meghódította (szánalmas, gondolja a lány magában), szánalmas a törekvés, a gyötrődés...az egész játszma szánalmas.
Miért látja mindenki azt benne....?
És a reggeli mélázás alatt, már-már gépies mozdulatokkal, az autó szinte magától fordult be a munkahelye udvarára, ahol legyalább nagyon szeret, mert ahhoz nagyon ért, és imádja csinálni, és pöröghet benne, és nem gépies, és nem ugyan az...mert nem mechanikus. És él megint :)

2010. május 21., péntek

---katona, tűzoltó, rendőr, mentős---

A mentős ma este megmentette a mundér becsületét... Pontosabban, a sor teljes lett...és az igazat megvallva a "mundér" egyetlen tagjában sem csalódtam...sexuálisan. Sorrendben (időrend)következzenek hát...:
A Katona: Tamás, akinek tökéletes mérete volt és sokáig bírta, mikor kellett.
A Tűzoltó: Tamás (szintén), akit csak úgy jellemeznék, hogy nyelvörvény. Orális játékától hatalmas orgazmusaim voltak :)
A Rendőr: Bálint. Ő símogatásaival vitt el a gyönyörök kertjébe...hmm
A Mentős: Krisztián ...vastag és játékos ujjacskái feledtetik, amúgy átlagos méretét és teljesítményét.
Vicces, hogy ma este a harmadik orgazamus közben jutott eszembe eme számadás. Hirtelen az eszembe ötlött, hogy nini egy kör teljes lett, egy kollekció kiegészült. Nem töltött el büszkeség vagy ilyesmi, de szánalmasnak sem mondanám. Egyszerűen jólesett...hiszen van, aki bélyeget gyűjt, van aki bizonyos pasikból rak össze egy-egy kollekciót :)
Kiegészíthetném a sort még a vadásszal, ha már az egyenruhásoknál tartunk, de Ő meg egy más kategória...de annyit fűznék hozzá, hogy Feri, a nagylelkű :)
Azt hiszem több nem is lesz... egy becses heyet fog betölteni a kalandjaim között...
...és ott a harmadik orgazmus valami hihetetlen jóra sikerült.

2010. május 18., kedd

Az a pár sor....

Más tollával ékeskedve...
(Miután ma a második embert is sikerült megtéveszteni, ezért tájékoztatásul közlöm: Zsófi=Én)
"Porlepte autó kanyarodik a város legmagasabb pontján lévő parkolóba. Vezetője, egy harminc év körüli, bágyadt arcú, jó tartású nő. Megáll, kiszáll, becsapja az ajtót, nekidől a kasztninak majd rágyújt. Nagyokat slukkol, mélyen letüdőzi a füstöt, mely a kora nyári szélben szállva gyorsan illanó fátylat von arca köré. Alighogy eltaposta a csikket, megszólal az ülésen hagyott telefonja:
- Szia Zsófi, a holnapi tárgyalásra előkészítetted már a papírokat? - szól a gépies hang a vonal másik végén.
- Igen, ott vannak a Balázs asztalán. De most hagyj kérlek, majd egy óra múlva. - hangzik a fáradt válasz.
- Oké, helló.
A nő nagyot sóhajt, majd a piros gomb megnyomásának erejével azonos lendülettel vágja be a mobilját a kocsiba a letekert ablakon keresztül.
- Végre csend. - nyugtázza elégedetten.
Csupán a környező rétet szegélyező fák ágain sziesztázó madarak ritmikus csicsergése és a lent elterülő város kora esti moraja szolgál aláfestésül mindennapi meditációjához. Nem művi metódusról van szó, amolyan önterápia - ő fejlesztette ki, önmaga számára. Mogyoróbarna szemei éberen pásztázzak a nyugati nagyvárost, melynek minden szeglete ismerősen köszön rá, hisz itt nőtt fel. A város túlfelén magasodnak a vele egyidős tízemeletesek - ott tanult meg járni; tőlük jobbra a kertvárosi rész, ahol a nagyapja kertje is volt; annak előterében pedig a barokk belváros, melynek macskakövein sétálva talált rá sokszor a hajnal. Festetlen pillái csak néha záródnak. Ilyenkor elmereng egy pillanatra, épp csak addig, míg szemhéja nedves nem lesz, majd a könny földrehulltával ő is visszacseppen a valóságba. A sós váladék a lábai előtt leledző zöldellő fűcsomóra hull, mire azon hajszálgyökeréig ható fájdalom lesz úrrá és erezetében lassan keringésnek indul az őszt hozó, maró emlékfolyam."

2010. május 16., vasárnap

Hmm...Dávid

Huncut fiú Ő, a Dávid :) Kössz a kerítést Sissancs :D
Érdekes találkám volt vele szombaton...és megint csak nem csapott be az intuícióm. És a személyes találkozás csak erősített.
Lássuk csak, Dávid magas srác, puha érzéki és finom szájjal (jól is csókol)...ez már magában sejtet valamit egy magamfajta nőnek (pláne az előzetes ismeretek fényében), és zsiványság csillog a szemében. Amolyan ifjú karrierépítő, akit egy modern legénylakásban tudnék elképzelni... ehhez még tanulnia kell ugyan és megtapasztalnia ezt-azt, de jó úton jár.
Lehet, hogy meg is bántottam talán, ott a kocsiban, alig 3 óra beszélgetésel a hátunk mögött, miután méretet vettem és egy kicsi ízelítőt adtunk és kaptunk a másikból. Megkérdezte, mit gondolok, hogyan látom őt, ilyen aspektusból nézve. Elmondtam neki őszintén, hogy meg kell hoznia a döntést, mert 5 év nagyon nagy idő, és abból a szerelemből ideje meggyógyulni. Vihar volt, felkavarta az életét, de a törmelékek már mind-mind földetértek...ő se cipelje a maradékát. Ne felejtse el, az hiba volna, mert szép emlék és széppé teheti a gondolatait is, a tetteit és gesztusait a jövöen, más lányokkal szemben. A szívnek ekkorra már be kell gyógyunia. És ő ezt tudja nagyon jól, de a döntést még nem hozta meg. Azt mondja tudja, nagyon jól tudja, hogy ezt kell tennie, plusz a következő lépést és ebben segíthetek neki én. Sexuális önbizalom kell neki szerény véleményem szerint. Van egy nagyon jó alap kisugárzása és önbizalma is van, de nincsen meg az a sexuális magabiztossága, amitől a csajok ránézésre olajat hugyoznának. Nem vagyok pszichológus, bár a főiskolán nagyon szerettem és nagyon sokat olvastam utna önszorgalomból is mindennek. Arra engedek következtetni, hogy, ha el tudja "folytani" magában ezt a szerelem utáni vágyakozást, akkor az a fergteges szerető válhat belőle, aki szeretne lenni, és még Ő maga is eljutna a sima elélvezééstől az orgazmusig. (mindemellett a csajok is nagyon dícsérni fogják) :)
Remélem nem sértettem meg az őszinteségemmel, mert ő kérte...

ÉÉÉÉN :D:D:D (kis egoista)




Lehetségtelen by Adrel.

Adrel, a tehetséges nyelvújító lehetségesnek tartja azt, hogy valaki a kivitelezhetetlennek tűnő dolgokat azzal a szóval jellemezze, hogy lehetségtelen.
Ez a szó mindazonáltal kifejezi azt, hogy az egyénnek nincs elegendő tehetsége és lehetőége a dolog elvégzésére...ergó: lehetetlennek tartja.
Mindezen tulajdonságok összefoglalólag kifejező fogalomszava: lehetségtelen :D:D:D:D:D
Adrel! Köszönjük a Pillangó- Magyar szótár újabb szavát!

Naplemente

Még úgy két hónapja, mikor szakítottam a dániellel, hazafelé menet egy este éltem át ezt a naplementét.
Olvassátok hát szeretettel...tőlem.

Láttam már naplementét... sokat... szépet... hasonlót,
de olyat még nem, azóta sem, mint veled, oly sokszor.
láttam már naplementét gyönyörűt,
aranyló sárgát, mely narancsba fordult.
Láttam már borúsat s komorat, jópárat azelőtt.

Veled volt a legszebb és legmelegebb mindíg,
mert testedbe burkolóztam,
miközben a nap utoló sugaraival hívott a domb felett,
a kakas domb felett eltűnt,de másnap újra kélt,
sugaraival megint felmelegítette lelkemet.

Már nem lez soha többé olyan szép naplementém,
most is szép, arany színeivel,
oldalról világít és melegíti arcom a kocsi ablaküvegén át.
Tavasz van, akkor is tavasz volt, mikor megismertelek.
Kár, hogy elmúlt minden, kár... hogy így múlt el,
és nem lesz már többé naplemente...veled.

Egy segítőkész fiatalember.

Valamelyik nap a belválosban voltam ügyeket intézni, szokásos csúcsforgalom és őrület. Érdekes jelenetre lettem figyelmes. Egy segítőkész ifjú kísért át egy öreg hölgyet a zebrán, egy olyan helyen, ahol bizony nem egyszerű átkelni. A néni szemmel láthatólag nehezebben járt már, ezért a fiú, aki nem lehetett több 15-nél, a bicaja kormányára akasztotta a szatyrot, majd az idős hölgy a nyereben "kapaszkodva" biztonsággal átmehetett az út másik oldalára.
Szokatlan segítőkészség egy amolyan mai magyar fitaltól... vagy pont ezért pont attól? hmmm

2010. május 9., vasárnap

KisAncsa - buli képekben

Kedves Ancsám...nem érdekel, hogy hozzájárulsz e avagy sem...szerintem nagyon is jó vagy a képeken, ezért jöjjenek a képek :)
Ancsa ajándékot kap...

Tájkép... a buliról :)

Kiccsalááád...

nem szomjasak :) Lívivel :)

...csak az Ancsa :)
Anya és Apa szeretik egymást...
Edinácska...tipikusan grimaszol :)
Bandiiiiiiiii


NNNa...jó buli volt :)

Eleonóra...

KisAncsa buliján részt vett egy hölgy...Eleonóra. Kicsit plasztik, kicsit alacsony, de praktikus lány.
Az alábbiakban nézzük, hogy mulattunk Eleonórával...
Adrel imádta...
Tivadar jól megvizsgálta...
Jó, szopós volt, és még a sör is megállt a fején :D ...

2010. május 5., szerda

Shit...

Van, hogy dolgok szarul esnek...ez most olyan volt. Könnyebnek hittem, de vannak még sebek a lelkemben. Majd elmúlik ez is... és ezért nem lesz ilyen soha, de soha többé, erre szentül megesküszöm!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

2010. május 4., kedd

K.K.5x

Hétfő este volt, és Én nagyon rohantam, mert aznap minden és mindenki késett, ezáltal én is... Hétfőn jött ausztriából Alexander Ditrich úr, akivel Én már több ízben találkoztam és beszélgettem az elmúlt évek során, hogy a szokásos két évenkénti minősítésünket elvégezze és analizálja a változásokat, a folyamatokat...mindent. De Alexander a beígért 13:00 helyett 16:00-ra ígérte magát,majd 17:00 után sikerült is megérkeznie. Mondtuk neki, hogy max 7-ig érek rá, úgyhogy fogja iparkodóra. Azt persze nem tudta, hogy én egy "randi" miatt igyekszem annyira elmenni az irodából, ezt már csak nem kötöm az orrocskájára :D
Tehát minimális késéssel érkeztem találkánk helyszínére...már izgatott voltam, hiszen azt reméltem az estétől, hogy kielégítve térek haza.
Nos, igen, abszolúte kielégítve tértem haza...fizikálisan, és jól is esett, de mecanikus volt...mechanikus, mint régen, mint korábban mindig...és ez jó...azt jelenti, hogy megint megy másokkal is. Azt gondolom lesz még alkalom...
Ha összesíteni kívánnám a dolgot, akkor mondhatnám, hogy a srác semi különös, a pénisz tetszetős és abszolúte kielégítő, mi több 5x a csúcsra járatott...ennyi
Hiányérzetem van...

2010. május 3., hétfő

KisAncsa 33

Boldog ületésnapot...egy újabb év...
...az elmúlt hétvége szörnyűségét le sem vetem,mert nem akarom átélni, s nem karom, hogy te is átéld mégegyszer. Inkább elteszem lelkem egy mély bugyrába, hogy itt hallgasson örökké.
Ületésnapi bulid a korábban történtek fényében kicsit másképpen alakult, csökkentett létszámban, de ugyanazzal az ifjonti hévvel. Én nagyon jóléreztem magamat, bár kissé zizin idultam el, valahogy frusztrált saját magam tehetetlensége, és kielégítetlensége.
Mindenesetre feoldódtam és egészen jól elbulizgattunk, én amolyan alkoholmentesen, a többiek pedig a szokásos buanga és B52 keverékével...csakúgy jöttek, jártak keltek a bulanbával teli tálcák, majd szülinapi torta gyanánt egy jókívánságokkal teli lángoló B52
még folytatom, ha már nem ragad le a szemem :D
Boldog ületésnapot...
Nos folytatnám...képek később jönnek, mert most nem megyek ki a pendriveomért, amit sikeresen kint felejtette a táskámban, s melyre kicsivelkorábban még az éteremben töltöttük fel a fényképeket a hétvégi buliról...melyeken persze megintcsak látszik, hogy a kicsalád bizon tud bulizni. Adrel az asztalon, a guminővel, Myke-Ancsa pózol...és még sokáig sorolhatnám, hogy mi szerepel a képeken. De egyvalamit mégsemadhatnak vissza, azt, hogy mennyire szeretjük egymást :)

Az elmúlt hét csalódásai :D

Az elmúlt héten volt pár próbálkozásom, arra, hogy éhező suncimat helyre tetessem valakivel, aki talán férfi lehet, aki talán úgy ér hozzám, hogy élvezzem. Sokáig gondolkodtam rajta, hogy írjak e egyátalán eme gyászos eseményekről...
...hát leírom mindenki okulására, hogy jó vagy rossz például szolgáljon a kicsik és a nagyok előtt....mert elhiszem én, hogy valakinek hiánya van, nekem is szokott lenni...és most is volt, de még, ha hamarabb el is élvezem, akkor is készen állok tovább játszadozni és továbbra is befogadni, vagy így vagy úgy a rajtam dolgozó szerencsétlent.... de ti pasik neeem, nem így működtetek az elmúlt héten... az egyik egy cseppnyi szopástól készült ki... a másik meg megfogta a mellem és állt mint a cövek, majd 5 percig sem tartott és ellőtte mindenét... hmmm, ki vagyok veletek segítve. Azt mondja 2 hónapja nem volt nővel...tán akkor nem kellene annyit verni a faszodat, hogy aztán a forró puncit érezvén meg azonnal eltöccsenj...
Tehát ilyen feszültséggel a testemben és lelkemben indultam neki a hétvégének....