betegek, ámbár tökéletesek :)
78...no persze nem arról van szó, hogy ennyiszer elégültem vona ki a nap folyamán, ami természetesen nem zárja ki, hogy ez ne történhetett volna meg, nem mellesleg nem bántam volna azt sem.
Kezdjük el...valahonnan ádám és évától... nah jó, neeem :D
Valahonnan az elejéről megpróbálom leírni a históriát. Azt meg nem tudnám mondani, hogy mikor ismertem meg a szóban forgó fiatalembert...jó-jó, meg tudnám nézni a megfelelő helyen az első kontakt pontos dátumát, de nem teszem, nem ez a lényeg :) Szóval a fiatalember, megtalált, megismert, jött, látott, megdöntött és mindketten elmentünk...én speciel egy másik dimenzióba...oda, ahol kiürül minden belőlem, és elszáll a feszültségem. Olyan kielégülést nyújtó élményem volt, ami után még a mozgás is nehezére esik az embernek.
Vele kapcsolatban azt a bizsergést éreztem, amit már nagyon régen, amit Paqonál szoktam érezni, vagy a Lelkésszel kapcsolatban, illetve még néhány kivételes korábbi szeretőmmel. Olyan...olyan végre érzésem volt, tudtam, hogy itt nem csalódhatok, tudtam, hogy mit fogok kapni, és ezért cserében nekem mit kell adnom. Valahogy most az elégedettség érzése tölt el.
Bevallom őszintén, hogy eléggé szkeptikusan indultam neki ennek a dolognak is... hiszen ismertek, és különben is ezeken az oldalakon többnyire a kretének találnak rám. Mindegy alapon elkezdtünk beszélgetni msn-en, és azt vettem észre, hogy nem untat, hogy egy idő után kifejezetten hiányzik a társasága az olykor előforduló unalmas délelőttjeimből.
Egyébként most is hiányzik a kontakt, hogy jól kibeszéljük a tegnap megesett dolgokat, és ami azt illei nem tudom mikor élvezhetem újra a társaságát, mert a Gyurma még hozzá sem fogott a laptopomhoz, amiért kettérúgom most már a valagát. Szóval ő sem élvezheti sziporkázó személyiségemet :(
No, egyenlőre ennyit rólam...
Valahonnan az elejéről megpróbálom leírni a históriát. Azt meg nem tudnám mondani, hogy mikor ismertem meg a szóban forgó fiatalembert...jó-jó, meg tudnám nézni a megfelelő helyen az első kontakt pontos dátumát, de nem teszem, nem ez a lényeg :) Szóval a fiatalember, megtalált, megismert, jött, látott, megdöntött és mindketten elmentünk...én speciel egy másik dimenzióba...oda, ahol kiürül minden belőlem, és elszáll a feszültségem. Olyan kielégülést nyújtó élményem volt, ami után még a mozgás is nehezére esik az embernek.
Vele kapcsolatban azt a bizsergést éreztem, amit már nagyon régen, amit Paqonál szoktam érezni, vagy a Lelkésszel kapcsolatban, illetve még néhány kivételes korábbi szeretőmmel. Olyan...olyan végre érzésem volt, tudtam, hogy itt nem csalódhatok, tudtam, hogy mit fogok kapni, és ezért cserében nekem mit kell adnom. Valahogy most az elégedettség érzése tölt el.
Bevallom őszintén, hogy eléggé szkeptikusan indultam neki ennek a dolognak is... hiszen ismertek, és különben is ezeken az oldalakon többnyire a kretének találnak rám. Mindegy alapon elkezdtünk beszélgetni msn-en, és azt vettem észre, hogy nem untat, hogy egy idő után kifejezetten hiányzik a társasága az olykor előforduló unalmas délelőttjeimből.
Egyébként most is hiányzik a kontakt, hogy jól kibeszéljük a tegnap megesett dolgokat, és ami azt illei nem tudom mikor élvezhetem újra a társaságát, mert a Gyurma még hozzá sem fogott a laptopomhoz, amiért kettérúgom most már a valagát. Szóval ő sem élvezheti sziporkázó személyiségemet :(
No, egyenlőre ennyit rólam...
