2015. február 24., kedd

a szó...a szó erejével

2009-ből...

...igen, ott a sárgán világító lámpák tövében, miközben ölelt, kikívánkozott egy szó. Kissé sablonos helyzetben, kissé esetlenül, nyögdécselve, de kibukott belőlem, hogy bizonyosságot leljen az amúgyis biztosan tudottban.

Sokat gondolkodtam tegnap éjjel, s aztán akaratlanul is mély álomba zuhantam, mintha az agyam azt mondaná, hülye vagy? miért agyalsz? Igen, néha én is agyalok, sőt nem is néha, mert gyakran gondolo át az életem egy egy aspektusát, hogy miként csinálhatnám jobban, miként élhetném az életem jobban, vagy máshogy. Tegnap nézegettük a határidő naplómat, s rá kellett jönnöm, hogy az év elején megfogalmazott irányelvek egy része bizony megvalósításra került.

Sokszor gondolkodom el azon, hogy miért vannak a jó és a rossz dolgok, vajon saját magunknak generáljuk e ezeket a dolgokat és vajon tudatosan, vagy tudatalatt... Vagy csak véletlen együttes összessége az élet...avagy létezik valamiféle eleve elrendeltség? Nagy kérdések és én kicsi vagyok....