Kielégülés egy gép és Hans Jürgen segítségével...

Miután hétfői kalandom gyászos véget ért, megelégeltem, hogy jelentéktelen kis manókkal próbálkozzam, valami olyat keresve, amely talán hosszútávon is kielégítő lehetne... Meg kellett állapítanom, hogy jólbevált szexgépezetet kell igénybe vennem, ha égzengést és földindulást szeretnék, vagyis ki akarok végre normálisan elégülni... kisimúlni... jobb állapotba kerülni... lehetőleg egymás után minél többször :) És ezt a kielégülést úgy hívják, hogy Tommy. Kissé idegesítő személyiségű srác, de kibírható és kezelhető szinten, éééés mindezt persze feledteti ugyebár az a fajta kielégülés, amit nyújtani tud, ergó elhanyagolható tényező az idegesítősége... jól megtanultuk már kezelni. Tehát a megbeszélt "radnesvous" létrejött és én bizony rövid időn belül háromszor is eljutottam vele a kívánt állapotba. Úgy tolta neki, mint egy gép... most sem kellett benne csalódnom, és szerintem eztán sem fogok/fogunk...

Ádám Slovenska holnap betölti földi életének 27. évét, ezúton is Boldog (Sz)Ületésnapot kívánok neki, és erőt-egészséget hozzánk, hogy még sokáig "élvezhessük" társaságát, mert ugyebár szép is a tisztán érdekmentes barátság :)

Születésének évfordulóján szépen becsomagolt ajándékokkal és a tőlünk megszokott módon vártuk... és még valamivel... piros masnikkal... kicsikkel és naggyal...

Mint egy Úr ejtőzve nyúlt végig az ágyon, s várta, hogy prezentáljuk számára a meglepetést. Mikor megjelentünk a kétszárnyú ajtóban a nappaliból ránkvetődő fényben, mint valami TV Shop csinos hostess kisasszonyai, őszinte örömmel vegyült nevetéssel fogadott minket, s már habzsolta volna az ajándékait, ha nem kérjük, hogy előbb a többit csomagolja ki. :) Készültek fotók, megörökítvén a két csodálatos ajándékról, majd következhetett a végső ajándékbontás és a kielégítés köre...vagy háromszöge? :)

Hans Jürgen és a kis Heidi-k önfeledt játszásba kezdtek az ágyon... öröm volt őket nézni, ahogy érintették egymást, ahogy arcuk átváltozott nevetésből vággyá, s olykor vissza, mert a játék olykor sok vicces helyzetet produkál... s a történet vége talán úgy volna stílszerű, hogy a játékban megfáradva, pihegve szenderültek el az ágyon fekve, egymás karjaiban ölelkezve...de... mivel ez nem egy lágyan csöpögő romantikus lányregény, ezért a vége, hogy kissé fáradtan, szótlanul zuhantak vissza az életbe, ki-ki a saját ágyába, fáradtan... és egy új nap kezdetére ébredtek.

Chaplin...

"A harcba elszántan kell menni,

az életet szenvedélyesen átölelni,

Emelt fővel veszíteni

és merészen győzni,

mert a világ a bátraké

és az élet túl sokat ér ahhoz,

hogy jelentéktelenné váljon."

"...és még most is élek; Az életet nemcsak túlélem...és Neked is ajánlom, hogy ezt tedd... ÉLJ!"

Miért, miért, miért...!!!???

Kicsit fel kell, hogy függesszem a szülinapos blogbejegyzésének írását, mert oly dolog történt velem kedves olvasó, mely mellett nem tudok szótlanul elmenni. Egyszerűen nem értem, hogy az istenverte barmok, miért csak engem tüntetnek ki figyelmükkel???

Tegnap este találkoztam egy sráccal, akivel napok óta beszélgettünk msn-en, és esténként fel is hívot. A képek, amiket küldött magáról, egy normális fickó látszatát keltették, és még az is, hogy teljesen jól el tudtam beszélgetni vele. No, de... a kép pár évvel ezelőtt készült, ami még nem is baj, hiszen annyit nem változik az ember néhány év alatt, tehát arra még azt mondtam rendben van, a fickó külsőre továbbra sem volt gáz...de ami utánna történt inkább nem is kommentálnám, mert csak felhúzom magam. Egy újabb kibaszott UFO!!! Egy többet gondolok magamról, mint amire képes vagyok típus, aki fél órán belül kétszer ment el, anélkül, hogy nekem jó lett volna...egyszóval gyorstüzelő. Mindkét esetben, mikor éppen jó lett volna nekem is, sikerült elmennie, majd amikor arra kértem, hogy most akkor fejezze be, csak bámúlt bambán...közben megszólalt a telefonja...fellélegeztem, hogy na most küldöm el és szerencsére vette a lapot...úgyhogy elhúzott, én is szépen felöltöztem, megigazítottam a frizurámat (na nem mintha annyira kócos lettem volna) és elhagytam a helyet. Útközben felhívtam Ancsámat, hogy beszámoljak a gyászos eseményről, majd Zoltán barátomat, hogy találkozzunk...bízva abban, hogy benne talán nem csalódom (nem szoktam)

Én naív szerencsétlen istenbarma.....! Felmentem, hozzá...TV-t néztünk, beszélgettünk, mondom waze, nem ezért jöttem, valami történjen. Kikölcsönöztünk egy pornót a T-home-on, hogy meglegyen a hangulat, de iszonyat unalmas volt a film... és LOL az ember nem nyúlt hozzám. Hozzám, aki egy Istennő vagyok, és úgy akartam egy jót élvezni, de némi tapin kívűl "lufaszt" sem kaptam.... úgyhogy hazamentem aludni.

A tegnap este után le kellett vonnom azt a messzemenő következtetést(újra, de kiegészítve), hogy UFO-k bizony léteznek és itt élnek közöttünk pasik, férfiak, fiúk, egyszóval hímnemű egyedek formájában.

Pink party, avagy variációk egy születésnapra...

Boldog születésnapot kicsim!

Szép voltál...és nagyszerű murit csaptunk, aki meg nem jött el kapja be!

Kicsit pinkre sikerült... rózsaszín ködben úszva egy pink laptoppal, pink egérrel, lila képkerettel... pink hajjal, buzikkal, Gingilla lila Moulin Rouge topjávalés kiegészítőivel, epertortával, repcsis nyomdával megbillogozva Cartmen álttal...ééééés uborkásszendviccsel hajnalban. Érkezik még pink teló is némi (nemi) engeszteléssel... mert ugye szép is a tisztán érdekmentes barátság hihihi

Leltár:

Elfogyott egy kevés (4 üveg) kleiner feigling egy seregnyi bulanga társaságában, leamortizáltunk 1db harisnyát birgitről... a végeredmény egy csapat jóbarát kissé kapatos állapotban :)

folyt köv.

Születésnapodra (Paqita)

Elmúltál már tán 20 is...kit érdekel...nem látszik.

Ha tehetném, a világ végére is, vagy csak ide a szomszéd utcába is elmennék veled, vagy elzarándokolnék akár egymagam is Camino híres "ösvényén" is, hogy segítsek vagy, ha azzal meglelném a módját, hogy levegyem válladról a szörnyű terheket, vagy melkasodból azt a fullasztó érzést.

Szeretlek KisAncsám, remélem még nagyon sokáíg leszünk barátok!!!

Azt hiszem a Kiccsalád nevében is nyugodtan állíthatom, hogy te vagy minden titkok ismerője...és reméljük velünk tényleg az lehetsz, aki vagy!

Hotel Casablanka

...mit is mondhatnék.... A rég várt pillanat a Hotel Casablankában ért utól. Kissé émelyítő, rózsaszín, gyermekdeden bugyuta és giccses. A tatai tó partján, amúgy szép környezetben található hotel kellemes szobájában egy leopárdmintás takarós és művirágokkal díszített ágyon fekete necc-ruhában lettem Paqoé...végre. De legalább az élmény ugyan az volt, mint amire számítottam :) Mindent összevetve a Hotel sem volt ilyen viccesen giccses, csak szokatlan, pláne, hogy mindez az én kényeztetésemért jött létre. A szobában már világló illatmécsesek fogadtak, a szépen megvetett ágy , a már említett leopárdmintás takaróval fedve, a párnára az éppen elmúlt húsvétot egy pillanatra visszaidézve apró csokitojást helyeztek a gondos szobaláyok. Hosszú, mély csókot kaptam, munkától megfeszült és stresszes testemen egy vágyakozó kéz érintését éreztem végre. Kiválasztottuk aznap esti kéj-öltözetemet, melybe tüstént belebújtam. A kis hálós ruhadarab engedte láttatni domborulataimat, s melynek szeméremvonalánál kis nyílás volt, hogy könnyebben hozzáférjen a kutakodó férfiasság, s melyet aztán pár perccel később Paqo eggyetlen mozdulattal tépett szét, hogy úgy habzsolhasson tovább...

...rég élveztem ekkorákat, mint tegnap éjjel. Nem magasztalni akarom, hisz apró hibák még vannak, főleg, mikor két test először találkozik össze a vágyban, de beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. Élveztem...

Azt sajnáltam csak, hogy két menet után magamra hagyott, mindent elrendezett nekem, lelkemre kötötte, hogy reggelizzem rendesen, üljek ki a teraszra és gyönyörködjek a reggeli tó látványában, majd jó éjt kívánt, megcsókolt és elment...elment haza aludni, mert ő reggel 5-kor kel és nem akar engem zavarni. Még talán nem is bántam, mert utálok pasikkal (főleg összebújva) aludni, de azért még vagy két menetre jó lett volna, kb annyira voltam tegnap estére kalibrálva :)

Paqo! Köszönöm az estét! Remélem lesz folytatása, akár hármasban is :)

Egy állati kert...

Húsvét hétfőn még a kertben ebédeltem, mikor megérkezett értem Mykem és Pilla, hogy együtt aztán elinduljunk egy állati kertbe, egy ZOO parkba, ahol ketrecekbe zárva várják a különböző egzutikus és hétköznapi állatok, hogy a jódolgukban ötlettelen népek vasár- és ünnepnapokon "ezerháromért" megtekintsék kínlódásukat a rácsok mögött. Hogy mutogatva, nevetgélve, visítozva, megtekintsék parádézásukat egy számukra, -a vadon szülötteinek- egy tenyérnyi helyen hogyan is kell(ene) éldegélniük. Veszprémben tekintettük meg az állatkertet "ezerháromért", és a végére már-már sajnáltam is Őket, az ot télő állatokat, de végtére is eszembe jutott, hogy talán jobb is így, hogy így talán fennmarad néhány példánya eme ritka vagy különleges fajoknak, vagy akár csak a közönséges hétköznapi állatoknak, miután kiírtottuk élőhelyeiket, hogy mi magunk is egy élhetőbb életet éljünk. Hogy miután kiszorítottuk őket, vagy beszorítottuk őket ilyen tenyérnyi ketrecekbe, azután példálózva mutogathassunk rájuk(vagy magunkra), hogy lám mi tettük ezt...és ím éltek vala ily szerzetek is.

Mindenesetre az állatkert látogatás végére tudatosult bennem, hogy tulajdonképpen nem is érdekel, mert inkább nézegetek egy fakast, medvét, oroszlánt, rácsokon keresztül tisztes távolból és biztonságban, minthogy egy sikátorba befordulva jöjjön velem szembe egy vagy kirándulás közben vicsorogjon rám egy farkas, miközben uzsonnásdobozomat csomagolom ki önfeledten...

Mindenesetre kitérőnek vagy betérőnek nem volt rossz, és ismét kiderült, hogy még mindíg mi voltunk 3-an a legfőbb látványosság a veszprémi állatkertben (is) A buzi, a pink, és a kurva...azért hiányoztak páran....

A vérengző, kegyetlen vírus...

...igen...igen végül 4 napra ledöntött a lábamról egy vérengző vírus. Konkrétan 4 napig nem nagyon bírtam enni, mert minden távozott belőlem egy órán belűl valami furcsa folyékony halmazállapotban, de legalább nem hánytam...ez az a jó, amit jelen esetben a rosszban felleltem, no és persze leadtam 3 kilót...ez sem elhanyagoható!

Miután felépültem, a húsvétot már jó állapotban töltöttem és tudtam is egy jóízűt enni anélkül, hogy azon aggódtam volna, hogy milyen formában távozik belőlem. Azért nem elképesztő, hogy az ember életét mennyire befolyásolhatja a bélműködése???!!! Mert vegyük alapból azt, hogy ha ez nem működik normálisan, akkor semmi nem működik normálisan...az ember alapból feszült és ideges lesz...és nem érzed magad biztonságban...esetleg émelyegsz, görcsölsz, puffadsz...nem tudsz odafigyelni a munkádra, a barátaidra, a párodra és úgy am block az életedre, mert a létező vagy nemlétező bélműködésed határozza meg azt....

Hétvége...póker...színház...miegymás

Háááát (tudom hát-tal nem kezdünk mondatot) kedves napló....tegnap szikrám sem volt, pedig le akartam írni milyen hétvégém volt. Tegnap oly módon elhatalmasodott rajtam a kimerültség, hogy a végén még be is lázasodtam és fogvacogva bújtam a paplanom alá este 6 órakor, hogy aztán ma reggelig ki sem száljak alóla...

Előzmények... péntek éjjel speedyvel dumáltam el az időt msn-en, úgyhogy hajnal negyed négy körül kerültem ágyba, amiben csak az a ciki, hogy reggel nyoécra mennem kellett dolgozni, legalábbis hittem én, közben meg csak kilencre volt beírva az első vendégem...no de sebaj, addig reggeliztem. Az eredeti terv szerint tatára mentem volna este Paqo-hoz, de sajna mocskos módon lebetegedett, ezért inkább nem mentem el, nem láttam értelmét... Délután elmentem eddzeni, jól ki is csesztem magammal, mert nem fűztem be rendesen a cipőmet és a 40 perc futóbadon való kínlódás megette a lábam, na jó nem, csak vízhójag lett mindkét talpamon. Úgy terveztem alszom egy kicsit, de ebből sem lett semmi, úgyhogy kissé fáradtan, de elmentem Dobosba a többiekkel. Azt gondoltuk, hamar hazatérünk, mert mindannyiunk fáradt volt és másnap még rengeteg élmény várt ránk némi munkával fűszerezve egyeseknek...

Fél 5-kor feküdtem le és reggel kilenckor kérlelhetetlenül fel kellet kelnem, gondoltam gyorsan elintézem a dolgaimat és alszom még néhány órát, na ez a néhány óra másfél lett, az is csak olyan szendergés féle. Mikor felkeltem elkezdtünk nyomozni Kis Ancsa után, aki mint aztán kiderült itthonhagyta a telefonját, miközben Ő elment Pestre árúbeszerzésre. Délután öt körül sikerült végre elindulnunk...kávé miegymás után este 7 után néhány perccel megérkeztünk a Karinthy Színházhoz, hogy megnézzük Eszterkémet a Tisztelt ház című darab Halmi Zsuzsa szerepkörében. Természetesen a kezdéssel megvártak minket, az örök későket.

Nagyon tetszett az előadás...Hujber Ferire rendesen csorgattuk a nyálunkat, ésaz én drágáim szokott formájukat hozták. Nevettünk, tapsoltunk, ujjongtunk. Fantasztikus volt az Eszter, szokás szerint egy jelenség volt a színpadon. Nem akartam, hogy vége legyen, mert tetszett...

Utána elmentünk vacsizni a Mikszáth térre, ahova Petra sajna nem tartott velünk...bánhatja...de bizonyos körülményeket figyelembe véve, talán jobb is így...

Hazafelé Én vezettem...fél 3-ra értem haza és dőltem ájultan az ágyamba...reggel nyolckor kérlelhetetlenül és kegyetlenül csörgött az ébresztő, hogy most már aztán tessék kiszállni az ágyból! Azóta vagyok ilyen fos, hogy szinte állva el tudnék aludni, belázasodtam, hasmenésem van és nem bírok enni...lehet, hogy fáradtságtól legyengült szervezetem bekapott egy ostoba és kegyetlenül vérengző vírust???

UFO-k pedig léteznek...!!!

Jááááájjj!!! tegnap este is volt szerencsénk találkozni egyel. de mééért, miért mindíg minket találnak meg az ilyen fickók. Ennyire még én sem lőhetek bakot!

találkoztunk, mi kicsit késtünk, no de sebaj, kicsit izetlen fej...de hátha, és aztán még majdnem úgy is nézett ki a történet hogy lehet belőle valami, bár kissé kölllletlenül áltunk neki, és olyankor már el van cseszve minden. Mindenesetre emberünkkel lehetett kicsit szadulni, mert bírta sőt, kérte!

nem is volt baj, keményedett rendesen, de amint az előjáték végén a tettek mezejére kellett volna lépni, lelankadt, és nem volt hajlandó jobb belátásra térni. parádézhattunk volna napestig, de aaaz apááám, csak petyhüdten lógott, mint egy cafat hús...

Erősen elgondolkodtunk utána, hogy be kellene nevezni drága szexrabszolgánkat még az éjszakára, hogy meg is kapjuk, ami jár, mert ami kicsike élvezetem volt tegnap este, azt sem tőle kaptam, és szintén nekem kellett a drágámat elintéznem.

Hát ember az ilyen??? Neeem! Ez egy kibaszott UFO!!!

Eistein mondta

Aki nem tud csodálkozni az élet titokzatos szentélyében, az olyan, mint a halott, akinek a szemei becsukódtak.

anti szociális

Tegnap igen anti voltam én is, vagy inkább nevezhető lettem volna simán ügyetlennek. Mert baszki, minden a szart elrontottam tegnap!!!

LOL

Nem bírtam egy körmöt normálisan megcsinálni...fordítva tettem fel a tippet két körömre (felcseréltem a méretet), aztán szembefordítva csináltam meg a mintát az egyikre...majd, ha ez nem lett volna elég...Ancsám körmén a minta olyan kis fura lett...

Hát, ki a geci vagyok ééééén?????

anti-pasi

Megismerkedtem egy fickóval...első ránézésre normálisnak tűnt és még be is jön külsőre...DE...

...tegye fel a kezét és kezdjen hangotadni ellenvéleményének, aki szerint egy olyan pasi hozzám illő lenne, aki ilyet ír le nekem:

"Amit nem szeretek: nem vagyok egy társaságkedvelő ember, nem igazán érzem jól magam vidám, önfeledt, felszabadult társaságban. Nem szeretek plázában, árkádban nézegetni, valamint városban utcai tömegrendezvényeken részt venni. "

NO COMMENT

MUHAHA