2009. november 4., szerda

...illúziók...

Nehezen alszom el...az utóbbi napokban ettől egyre fáradtabb vagyok. Most még az újra támadó nátha is nehezíti az elalvásomat, mintha nem lenne elegendő így is a folyton kattogó agyamat elvisenem. Pedig holnap is már fél 8-ra árút hoznak az irodához, már rég aludnom kellene..majd most is valamelyik bugyuta sorozat nyom el és alszom bele az éjszakába, az álmokba...
Pedig az ébredés sem könnyű... Miért álmodunk? Az agyunk miért teszi velünk ezt a fájdalmas csodát? És miért hatnak oly valóságosnak, hogy aztán ne tudjunk órákig magunkhoz térni, ott lebegjen előttünk az álomkép egy foszlánya, mintegy röhögve rajtunk, hogy csak pislogunk és nem tudjuk feledni. Mert itt volt, valóság volt...a szája puha volt, az érintése forró és tiszta a szeme....
...illúziók...kézzel foghatatlan hologrammok, melyeket természetes úton állítunk elő emlékekből, érzésekből, a testünk vegyületeiből...

Nincsenek megjegyzések: