Reggel a szokásos első féél hetes ébresztő után még nem keltem fel, mert tudtam, hogy még egy jó órát lustálkodhatok, csak este rányomtam az első bevillanó ébresztési időpontra, amire többnyire kelni szoktam. Aztán azzal a lendülettel vissza is aludtam, kicsit fáztam, ezért mélyebben bújtam a paplan melegébe. Álmodtam, vagy talán álmodoztam csak ott a meleg paplan ölelésében. És ott, akkor, minden rendben volt...tisztán láttam és éreztem, nem akartam felkelni egy rémálomba.
És eszembe jutott, amit mondani szokott: Homonyik Sándor - Álmodj Királylány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése