Úgy fél órával ezelőtt, mikor jöttem haza a Dobosból, a tiszta égen az éppen a várost megszálló ködben jól látható volt a majdnem teli Hold. Nem tudtam még rá úgy nézni, hogy az ne véssen egy újabb repedést, de nagyon szép volt. Eszembe jutott, hogy Mona és Barack sem lesz így már. Neki szültem volna szívesen...még megannyi küzdés árán is, ami nálam egy gyerek megszüléséhez, kihordásához kell.
Ég veletek, Mona és Barack...ég veletek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése