Tegnap találkoztunk...jó találkozás volt...határozottan jól éreztem magamat.
Olyan csókot kaptam, ami nem csak végigsímogatott a lában ujjáig, de fel is izgatott...arról nem is beszélve, hogy a Hold (az alteregóm) is előbújt meglesni minket a felhők mögül.
...ha szeret, visszatalál hozzám...és most jutott eszembe egy már-már elcsépelt, unásig hallott idézet, ami iskolás koromban az íróasztalom melletti szekrényre ki is volt ragasztva, és valahogy így szól: ha valakit igazán szeretsz, hagyd elmenni, ha visszajön örkre a Tiéd, ha nem, akkor nem is volt az soha.
Én várok rá...tudom, hogy jó úton jár...
És ez csak neki, Ő tudja miért:
http://www.youtube.com/watch?v=0MvzuHm6Uzk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése