"Oh jajj úgy élvezem én a strandot, mert ott annyira szép és jó, annyi vicceset látok hallok, és még Bambi is kapható..."
És valóban így látom...ilyennek a Balatont, egy kislány szemével, valami édes romantikával...újra és újra átélve a gyermekkorom...ahogy kislányként is...ott ugyan azon a strandon, ahol akkoriban is mindig...és tudom nem csak én vagyok ezzel így. KisAncsámnak is sokat jelent a csopaki strand. Napoztunk és pancsoltunk sokat, ettünk főtt kukoricát, matraon ejtőztünk és bohóckodtunk, frizbiztünk a vízben...élveztük.
Nemsokára újra megyünk, de addig is élénken élmajd emlékeink között, ahogyan egy pillangócska környékezte meg először KisAncsát, majd a Pillát is,a kezükre, vállukra szált...szép volt...kék. Pilla meg is szaglászta a kis pillangót. Aztán csak úgy...elreppent...
Ahogy a nap is, nagyon hamar, a nevetésekkel, a dumákkal, csacsogásokkal....
Egyvalami, pontosabban egyvalaki hiányzott...
Még sosem voltama balatonnál úgy, hogy szerelmes voltam... úgy, hogy a másik fél is azt a gyengédséget adná, amit én...úgy, hogy ugyan az jutott volna eszébe a Balatonról, ami nekem.
De talán majd most...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése