Szeretlek Kocka! Nyugodj békében! Bringázz kedvedre az angyalokkal!
Egy éve, pont ma...egy éve hagytál magamra...már egy éve fáj! És ma különösen...
Egy évvel ezelőtt ezen a napon halt meg az általam ismert legértékesebb ember. Ha küzdésről volt szó, ha oda kellett tartani a másik orcánkat, Ő helyettünk is megtette! És helyre tett engem is mindahányszor nem találtam az utat. Volt, hogy elsodort az élet minket egymárstól egy vagy két hónapra, de az a kötődés és szeretet soha nem szűnt meg... Szerelem volt ez, tisztább és éretteb bárminél, és mikor beteljesedhetett volna Isten elvette tőlem. Még találkoztunk mielőtt meghalt, de ha tudtam volna, hogy elveszítem, szorosabban öleltem volna, hosszabban csókoltam volna, és soha nem engedtem volna el.
30 éves volt... Miért pont őt akarta?!
Némán és hangtalanul sír a lelkem...
A könnyek már csak a megkönnyebbülés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése