Sokadik időpont egyeztetésre sikerült egy kerti mulattság keretében megünnepelni barátokkal a születésnapomat, ami végül nem csak az Én bulim lett, mert addig-addig tologattuk az időpontokat, míg társítani tudtuk az Anikó névnapokat és Tivadarunk születésnapját.
Így hát hármas ünnep lett az ominózus este.
Azt sajnáltam, hogy néhányan nem tudtak csatlakozni a díszes bandériumhoz, de azt gondolom így is teljes volt az este...még annak ellenére is, hogy a Nővérem (és társága) és a Barátaim között éles ellentétek feszülnek. Kérésemnek eleget téve, nem volt ebből balhé, pedig jól tudom, hogy lehetett volna, és ezt azóta is köszönöm, és nem tudok eléggé hálás lenni.
Lehetne ez a bejegyzés, kedves olvasó, illusztris felsorolása az ajándékoknak, mert annak se szeri se száma... legyen annyi elég, hogy megint többet kaptam, mint kívánhattam volna. De egyetlen ajándék sem érne fabatkát sem azok nélkül az emberek nélkül, akiktől kaptam. Gyakorlatilag csak szuperlatívuszokban tudok beszélni az estéről. Azt is sajnálom egyébként, hogy az én 30-as alkalmam elnyomta másik két fontos ember ünneplését...köszönöm nekik, hogy ebben is oly elnézőek velem szemben.
Egy ajándékot nem hagyhatok szó nélkül, egész egyszerűen muszály figyelmet és néhány sort rendelni mellé, mert nincs híjján az ötletnek :D:D:D Arról a Vagina (és most mondja Ancsám magában, hogy az pinna Mariiii) alakú koszorúról beszélek, melynek közepén, mint egy fő motívum, egy domináns jel, gyakorlatilag kiverte a szememet, melyet azóta is csak így hívunk: The Hand - írhatnám csupa-csupa nagy betűvel is, hisz méretei ezt indokolnák :) Szilikonból van... :D
A koszorú egyéb apróságokkal volt díszítve, mint fasz-pez (ez mi szó hihi), fasz nyalóka, sikosító, óvszer, kulcstartó, és a szalag, melyen fiatalságomtól búcsúznak, Ők, a barátaim :)
Kaptam verset (amint megkapom, pótolom hiányát itt is), és 30 db picike marcipán kukival díszített tortát :) ...
A buli "jó szokás szerint" folytatódott :) és csak folyt az ital, és nevetett mindenki, és szólt a jó zene... Volt aki előbb a távozás mezejére lépett, de ott maradt mindkét csapatból a kemény mag :) Illetve egyvalaki nagyon is hiányzott, mert Ő most terhes a keresztlányommal, és érthető, hogy nem vágyik vad orgiákra :D, no meg még a Petra, aki mint tudjuk Szingapúrban állomásozik :)
Szóval a buli szokás szerint a tetőfokára hágott...nosztalgiáztunk, és új emlékeket, közös emlékeket "gyártottunk" :D
Néha olyan volt, mint régen, és jó volt, hogy belefolytunk a jelenbe...
A kispolszki is hiányzott a buliból... ;) Amikor Gigát vittem haza délelőtt, megállt az autónál és azt mondta: ez így nem jó, Én ebbe nem szállok be... :) sztem nem kell magyaráznom...vagy ha igen, akkor inkább maradjon is homályba vesző emlék.
Anny, de annyi érzést, és nevetést, és mosolyt, és vidámságot, (és talán még keserű szájízt is) tudnék leírni arról az estéről...de azok számára, kikkel ez megesett, amúgy is élénken él tovább...így hát marad kedves olvasó a sejtelmes elmúlás, az emlékezés...míg másoknak a rejtély.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése