Este mikor hazaértem, egy kis testecske szundizott édesdeden az ágyamban. Édes szendergésében csak olykor rátörő köhögési rohamai zavarták meg, de ő mit sem törődve ezzel aludt tovább. Már akkor tudtam, hogy kialvásra szőtt terveim összeomlani látszanak, hiszen mindig, mikor Linzim ott alszik az ágyamban, nem tudom kialudni magam. Minden idegszálam pattanásig feszült és ugrásra kész vagyok, hogy ennek az édes gyermeknek, ha szüksége van valamire, ha rosszat álmodik, akkor ott legyek. Most még a köhögés is rátett...
Lefeküdtem aludni, mert észrevette, hogy megérkeztem, és azonnal menni kellett :)
Viszonylag hamar elaludtam, de aztán annyira bújt, hogy mindig felébredtem, majd az egyik köhögő roham után a drágaságom, ilyedt képpel felugrott, hogy Anikó, nem akartam, véletlen volt, ne haragudj, bepisiltem... nem Panna voltam, mint máskor...most rémült volt, és nedves :)
Nem tagadom az első pillanatban elfutotta az agyamat a méreg, de csak megsimiztem az arcát, és mondtam neki, semmi baj, de akkor gyors vegyük le ezt a nedves bugyikát...felnyaláboltam a hugyos lepedőt, a paplant, és mindent, bebújtattam az én helyemre a drágámat a jó meleg paplanom alá, majd kimasíroztam a cuccokkal a fürdőbe. Ledobtam a padlóra...éjjel 3-kor nem voltam többre képes, vittem egy törölközőt, hogy leterítsem vele addig is a huggyal átitatott ágyamat, ha neadj isten véletlenül arra fordulnánk, ne hempergőzzünk meg benne mégegyszer.
Aztán az én felemen a nyakamba csimpaszkodva aludt el...és Én is. Még egy pillanatra átfutott az agyamon egy kis mosollyal a szám szegletében, hogy le van ez baszva...vagy le lesz... :)
Azt mondják, a kisgyerekek még rózsavizet pisilnek...hát én kaptam belőle egy jó adagot az elmúlt éjjel :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése