Szombat kora délután megérkeztünk Hévízről és annak ellenére, hogy welnesselni és pihenni voltunk, valami hihetetlen fáradtsággal tértünk haza, úgyhogy bele is zuhantam az ágyba és egy jót aludtam még a szombat esti kiruccanás előtt. Kb 11 órára sikerült is elindulnunk a Dobosba, ahol nem kevesebb, mint egy órája várt már ránk Petra, Balázs és Ági. Szokás szerint jó hangulatot sikerült produkálni magunk körül, fogyott a bulanga és a tánc sem maradt el. Közben azokás szerint Balázsomaba próbáltunk némi izgalmat verni...de mindhiába...a srác nem működik. Mindhiába izgattuk és próbáltuk "táncba vinni" valami hihetetlen módon zavartságát egy fura közömbösséggel leplezte. Hát...így örökre szűz marad a szentem...nem tudom mitől fél...
És tudom, hogy akarta volna, hogy valamelyikünk megcsókolja, de nem vállalta be... már arra is gondoltam, hogy sok más barátomhoz hasonlóan meleg a fiú...de abból is a zárkózott. Pedig olyan édes kis teste van...
Az est további részében ellátogattunk az óriási győri meleg buliba....hát sejtettem, hogy egy nagyon színvonal alatti történet lesz, mert meséket hallottam már róla, de ez inden határon túlmenően színvonal nélküli. Győr legocsmányabb melegei voltak ott. az igazi ZS kategóriás buzik. Az én Myke-m igazi A kategóriás és ezek a lába nyomába sem érhetnek.
Az "elbűvölő" party után Pillangóval még átnéztünk a Vertigóba, de gyakorlatilag csak a bejáratig jutottunk...ez volt az előszobája A csóknak, mert ott beszélgettünk a bejáratnál "SzélÁdámmal"
Fura nem, hogy valamelyik nap elméláztam azon, hogy ő az egyetlen pasi, aki úgy csókolt meg életemben, hogy attól még a bugyim is benedvesedik...erre, mintha egy Dzsinntől kívántam volna, szinte csettintésre meg kaptam is abból a tökéletes csókból egy aprócskát :)
Tehát beszélgettünk, aztán mikor indultunk haza Adrellal, kérdezte nem mennék e vissza érte...bár úgy tettem volna, mert akkor többet is kaptam volna a puha szájából, a símogató nyelvéből...hmmmm...de én azt mondtam neki, hogy jöjjön most, mert az praktikusabb, hisz a Pilla tőlem egy utcával lakik és akkor nem kell feleslegesen visszajönnöm. Először tehát elvittem haza őt. A kocsiból kiszálva (hogy elköszönjek) már tudtam, hogy egyre gondolunk mindketten. Hogy oly sok idő után, megint érezzük egymás ajkát. És csókolóztunk...megkaptam aznap estére A csókomat.
Adrel kérdezte, hogy csókolóztál vele? mondtam igen, kérdezte miért? Mert jólesett...ENNYI
Fura, hogy ennyi idő után is vágyom a finom csókjára, semmi egyébre, de arra a símogató érzésre, ami végigfut az egész testemen, arra szinte akarnok módon.
A történetnek szerintem nem lesz itt vége....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése