Mikor szemedbe nézve
még mindíg csak magamat látom
nyögve jajdul fel lelkem,
mert ugyanúgy várom...
a percet, hogy belészakadjon
sikolyom a hűvös koranyári estbe,
hogy mohón markolva, szippantva
kapkodjak az életemért esdve.
Ami vagy nekem, kedves és édes,
de csak egy emlék...
mely nyomban elhomályosul
s helyébe lép a nem lét....
Mert csak egy ábránd
semmi több...ennyi vagy csupán
egy lágy vágy, egy símogató szó,
egy esdeklő becézés, mely elszáll talán.
Kínja kínom, vágya vágyam
légy az enyém, csókod ajkam kívánja.
Testem érintésért kiált, tested a mentsvára.
Szemedbe nézve önnmagát meglátta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése