2010. június 29., kedd

...tüzeket gyújtunk...

...hajnalban vergődve és szinte zokogva ébredt és nem tudta valóság e vagy csak tényleg egy szörnyűséges álom, mert akkor nagyon jó, hogy felébredhetett belőle.
Egy amolyan farm félén volt, egy mai modern gazdaságban, ami a barátnője és családja tulajdonában volt. A ház egyik részében kialakítottak egy szobát, kettejük és barátaik számára, hogy amikor már nincs lehetőség hova elvonulni és egy jót sexelni, akkor ez a szoba menedéket és nyugalmat nyújt. Ebben a szörnyű álomban éppen sexelt egy fiúval, és nagyon élvezte, de egyszer csak fura fényekre lettek figyelmesek, mintha lángok lobogtak volna valahol, talán körülöttük, és talán csak hallucinálják az egészet, aztán Zolika ordítására eszméltek, hogy tűz van...nem tudták hol, nem tudták hogyan lehetséges... Másnap aztán Ancsa mindenért Őt okolta, mintha ő gyújtotta volna a tüzet, mintha miatta dőlt volna romokba az egész életük munkája...de minden egyben volt és minden épségben volt, látta, ahogy Zolika szalmabálákat hord a traktorral, a mezőket, a legelőket, és sütött a nap...nem értette és sírt, és zokogott, hogy bocsásson meg neki...de kérlelhetetlenül állt vele szemben...szemében szúró, dad és vádló villámokkal.
Aztán egy következő napon meg már együtt mentek egy autóval a városban, ügyeket intéztek. És akkkor meg már azt érezte, hogy száll el a düh, hogy megnyugszik minden...nincsen baj, mert nem ég a ház.
Nagyon rossz és abszurd álomból ébredttem tehát ma hajnalban, és éreztem a lelkemben a fájdalmat. Meg is nézem mindjárt egy álmoskönyvben, hogy mit jelent a tűz, egy ház égése...

Nincsenek megjegyzések: