Teljes részletességében, minden apró momentumra kiterjedően nem tudom leírni számodra, hogy mi történt, mert Én éjfélig voltam veled, és még viszonylag jó állapotban bíztalak rá az éjszakára.
Elmentünk vacsizni a Dobosba, ettünk, ittunk, beszélgettünk, Edina is odaült hozzánk...én jól éreztem magamat...veled. És utána...
...úgy estél nekem, mintha nem lenne holnap, mintha örökre úgy akarnál maradni...kapkodósan, vágytól eltelve vettük le a ruhákat és lihegtünk, és sóhajtoztuk, és élveztük egymás testét, én a merevséget, te a melegséget, erőteljesen, vad lökésekkel... nyögésekkel élveztem el.
Aztán beszélgettünk, zenét halgattunk, öleltük egymást, nevettünk...
...aztán kiszálltál az autóból, én elhajtottam melletted, eltűntem a töltés mellett az éj sötétjében, miközben te ballagtál a Lapos felé.
Az ilyen estéket meg tudnám szokni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése